Mi az a többfeladatos tanulás? A többfeladatos tanulás a gépi tanulás egyik részterülete, amelynek célja több különböző feladat egyidejű megoldása a különböző feladatok közötti hasonlóságok kihasználásával. Ez javíthatja a tanulás hatékonyságát, és regularizátorként is működhet, amiről hamarosan beszélni fogunk.
A többfeladatos megerősítő tanulásban a feladatoknak gyakran vannak olyan részfeladatai, amelyek ugyanazt a megoldást használják, még akkor is, ha a teljes feladat különböző. Ha a közös részeket hatékonyan azonosítani lehetne, akkor a tanulási folyamat javítható lenne, mivel a feladatok közötti összes minta felhasználható lenne a közös térben.
A többfeladatú tanulás az induktív transzfer olyan megközelítése, amely javítja az általánosítást azáltal, hogy a kapcsolódó feladatok képzési jeleiben található tartományi információkat induktív előfeszítésként használja.
A multi_task_NLP lehetővé teszi több feladat együttes definiálását és egyetlen modell betanítását, amely egyszerre tanul az összes definiált feladatra. Ez azt jelenti, hogy több feladatot lehet elvégezni egyetlen feladatnak megfelelő késleltetéssel és erőforrás-fogyasztással.
Mikor kell használni a többfeladatos tanulást? Általában a többfeladatos tanulást akkor kell alkalmazni, ha a feladatok valamilyen szinten korrelálnak egymással. Más szóval, a többfeladatos tanulás javítja a teljesítményt, ha vannak a feladatok között megosztott alapelvek vagy információk.B. Súlyozási módszerek a különböző veszteségfüggvényekhez az MTL-ben Az MTL-ben több veszteségfüggvényt próbálunk optimalizálni, amihez szükség van arra, hogy ezeket a veszteségfüggvényeket egyetlen értékké kombináljuk, vagy olyan megoldásokat találjunk, ahol az összes veszteségfüggvényt egyszerre optimalizáljuk a többcélú optimalizálás szempontjából [9].
Hogyan lehet kiszámítani az L1 értéket például a GT esetében? A GT minden egyes példányához kiszámítunk egy érvényes pixelekből álló maszkot, és a maszk minden egyes pixeléhez kiszámítjuk a maszk középpontjától mért hosszúságot (pixelben) (x és y esetében) - ez lesz a példány szegmantációs GT-je. Ezután minden érvényes pixelre kiszámítjuk az L1-et a hálózat kimenete és a példány szegmantációs GT között.Többfeladatos megerősítéses tanulás kontextus alapú reprezentációkkal. Shagun Sodhani, Amy Zhang, Joelle Pineau. A többfeladatú tanulás előnye az egyfeladatú tanulással szemben azon a képességen alapul, hogy a feladatok közötti kapcsolatokat felhasználva javíthatjuk a teljesítményt bármelyik feladatban.
A többcélú optimalizálási probléma olyan optimalizálási probléma, amely több célfüggvényt foglal magában. Matematikai értelemben egy többcélú optimalizálási probléma megfogalmazható -dimenziós alkalmazási tartományként. A megvalósítható halmazt jellemzően néhány kényszerfüggvény határozza meg.
Az MTL torzítja a modellt, hogy olyan reprezentációkat részesítsen előnyben, amelyeket más feladatok is előnyben részesítenek. Ez segíti a modellt abban is, hogy a jövőben új feladatokra általánosíthasson, mivel egy olyan hipotézistér, amely kellően nagy számú gyakorlófeladat esetén jól teljesít, az új feladatok megtanulásakor is jól fog teljesíteni, amennyiben azok ugyanabból a környezetből származnak [11].
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A többfeladatos tanulás (multi-task learning, MTL) a gépi tanulás egyik részterülete, amelyben egyszerre több tanulási feladatot oldanak meg, miközben kihasználják a feladatok közötti hasonlóságokat és különbségeket.
E-mailek megválaszolása podcast hallgatása közben. - Jegyzetek készítése előadás közben. - Papírmunka kitöltése az apró betűs részek elolvasása közben. - Gépjárművet vezetni, miközben beszélgetünk valakivel. - Telefonon beszélni, miközben üdvözlünk valakit.
A többcélú veszteségek kombinálásának naiv megközelítése az lenne, ha egyszerűen az egyes feladatok veszteségeinek súlyozott lineáris összegét adnánk: A tanulmány azt sugallja, hogy a homoszkedasztikus bizonytalanság használata alapul szolgálhat a veszteségek súlyozásához egy többfeladatos tanulási problémában, és jobb eredményeket hozhat, mint a naiv megközelítés.
A megerősítéses tanulás három módszere a következő: 1) értékalapú 2) politikaalapú és modellalapú tanulás. Ügynök, állapot, jutalom, környezet, értékfüggvény A környezet modellje, modellalapú módszerek, néhány fontos kifejezés, amelyeket az RL tanulási módszerben használnak.
A többfeladatos tanulás javítja ennek a reprezentációnak az általánosíthatóságát, mivel a több feladat tanulása arra kényszeríti a modellt, hogy az összes feladatban hasznos tulajdonságokra összpontosítson. Feltételezve, hogy a feladatok korrelálnak, az A feladatban fontos jellemző valószínűleg a C feladatban is fontos lesz.
Mikor alkalmazható megfelelően a többfeladatos tanulás? Általában, amint egynél több veszteségfüggvényt optimalizálsz, többfeladatos tanulást végzel (ellentétben az egyfeladatos tanulással). Ezekben a forgatókönyvekben segít, ha az MTL szempontjából explicit módon átgondoljuk, hogy mit próbálunk csinálni, és ebből következtetéseket vonunk le.
A legegyszerűbb megközelítés az egyes feladatok veszteségfüggvényeinek lineáris kombinációjának minimalizálása. Minden feladatnak megvan a saját L_i veszteségfüggvénye. A többfeladatos modellünkben tehát egyszerűen súlyozzuk az egyes veszteségfüggvényeket, és minimalizáljuk e súlyozott veszteségek összegét.
Számos újabban megjelent cikk javasolja a veszteségek összegének súlyozott összeggel való helyettesítését az MTL-ben, úgy, hogy az összes veszteség megközelítőleg azonos skálán legyen, és a gradiensek egymáshoz igazodjanak [9] [27]. Itt két nemrégiben kifejlesztett megközelítésre összpontosítottunk a bizonytalansági veszteségek súlyozására és a DWA-ra.
Agyunk nem képes egyszerre több feladat elvégzésére - amikor azt hisszük, hogy multitaskingot végzünk, valószínűleg csak gyorsan váltunk egyik feladatról a másikra. 2 Az egyetlen feladatra való összpontosítás több okból is sokkal hatékonyabb megközelítés. A multitaskingolók nagyobb figyelemelterelést érezhetnek, mint azok, akik egyszerre csak egy feladatra koncentrálnak.
A többfeladatos tanulás legtöbb létező megközelítése egyetlen, de nem triviális általános célú reprezentációt próbál megtanulni, amelyet megosztanak a feladatok között, miközben több feladatspecifikus kimeneti réteget elkülönítve tartanak [13].
A többcélú optimalizálás során jellemzően nem létezik olyan megvalósítható megoldás, amely az összes célfüggvényt egyszerre minimalizálja. Ezért figyelmet fordítanak a Pareto-optimális megoldásokra, vagyis azokra a megoldásokra, amelyek nem javíthatók egyik cél tekintetében sem anélkül, hogy a többi cél közül legalább az egyiket ne rontanák.
Példa szegmantációs veszteség ( ): Centroid regresszió maszkolt L1 használatával. A GT minden egyes példányára kiszámítunk egy érvényes pixelekből álló maszkot, és a maszk minden egyes pixelére kiszámítjuk a maszk középpontjától való távolságot (pixelben) (x és y esetében) - ez lesz a példány szegmantációs GT.
Mi az objektív vektor az optimalizálásban? objektív vektornak vagy eredménynek nevezzük. A többcélú optimalizálásban jellemzően nem létezik olyan megvalósítható megoldás, amely az összes célfüggvényt egyszerre minimalizálja.
Az MTL-ben több veszteségfüggvényt próbálunk optimalizálni, amihez szükség van arra, hogy ezeket a veszteségfüggvényeket egyetlen értékké kombináljuk, vagy olyan megoldásokat találjunk, ahol az összes veszteségfüggvényt egyszerre optimalizáljuk a többcélú optimalizálás szempontjából [9].
A többfeladatú munkavégzés célja, hogy a számítógép összes erőforrása a lehető legtöbb időt töltse munkával. Ezt az operációs rendszer irányítja, amely programokat tölt be a számítógépbe feldolgozásra, és felügyeli a végrehajtásukat, amíg azok be nem fejeződnek.